Mindennapi életünk működtetéséhez, illetve a gazdasági termeléshez is elengedhetetlenül fontos az elektromos energia, melynek forrására, előállítására kevesen szoktak gondolni.
Az EnergyHub Energetikai szakreferens szolgáltatása segítségével rálátást nyerhet vállalkozása energiafelhasználásának teljes értékláncára, viszont a magyar energiatermelés sajátosságaival még így is érdemes tisztában lenni – ebben segít ez cikk.
Amit az erőművekről tudni kell
Az erőművek Magyarországon is piaci alapon működnek, azaz bizonyos szempontból profittermelő vállalkozásnak számítanak, amely profit többféle forrásból is származhat.
Elsődleges profitforrás természetesen az általuk termelt villamos energia, de emellett hőigényt is kiszolgálhatnak, illetve a rendszerszintű szolgáltatások bevételeiből is részesedhetnek.
Ezeknek a forrásoknak a kihasználása, illetve a hozzájuk rendelt erőforrások mennyisége gazdasági számítások alapján dől el, a változó árak miatt pedig folyamatos kockázatelemzésre van szükség.
Az erőművek besorolása
Azokat a gépegysége(ke)t és kiszolgáló berendezéseiket, melyeket villamosenergia-termelés céljából üzemeltetnek, együttesen erőműnek nevezzük. Az ilyen erőművek két okból kerülhetnek kialakításra: egyrészt, hogy mások igényeit kielégítendő a piacra termeljenek, másrészt hogy egy adott üzem vagy egység saját fogyasztási igényét kiszolgálják.
Mi – ebben az írásban – az olyan nagyerőművekről beszélünk, amelyek a közüzemi hálózatba táplált energiatermelés céljából jöttek létre, és közvetlen, kapcsolt vagy kombinált ciklusú energiatermelésre specializálódtak.
Ezeket az erőműveket az üzemben töltött idő alapján is csoportosíthatjuk, így beszélhetünk
alap-, menetrendtartó és csúcserőművekről. Az alaperőművek általában kedvező áron üzemeltethető, hatékony, nagy óraszámban működő erőművek, nálunk a Paksi Atomerőmű egyértelműen ebbe a csoportba sorolandó.
A menetrendtartó erőművek alkalmazkodnak az igényekhez, terhelésük igen széles skálán mozgatható, ilyen hazánkban a Dunamenti és a Gönyűi Erőmű például.
A csúcserőművek akkor kerülnek csak beüzemelésre, amikor a fogyasztási igény a csúcsra jár. Beruházási igényük alacsony, viszont az üzemeltetésük drága. Nálunk jellemző formája a gyorsindítású gázturbinás erőmű, ilyen található Sajószöged, Litér, Bakony (Ajka) térségében.
Az erőművek életciklusa
Az erőművek életciklusának két fő szakasza a beruházás és a működtetés. Előbbi az üzembe helyezéssel ér véget, eddig a pontig kizárólag költségek jelentkeznek, bevétel termelésre nincs lehetőség. A működési fázisban természetesen már bevétel is előáll, a fázis az erőmű elhasználódásával vagy a termelési célok megvalósításával ér véget.
Fentiekből kifolyólag a költségek két csoportra oszthatóak: a tőke- illetve a beruházási költségekre, mindkettő kifejezhető Ft/kW-ban.
