Fedezze fel a biztonságos lakásbérleti szerződés kulisszatitkait, védje meg érdekeit a bérlés során!
Lakásbérleti szerződés a gyakorlatban
A szerződéskötés alapjai
Napjainkban egyre többen döntenek úgy, hogy ingatlant bérelnek vásárlás helyett. A megfelelően elkészített lakásbérleti szerződés mindkét fél számára biztonságot nyújt, ezért kiemelten fontos, hogy minden lényeges feltételt írásban rögzítsünk. A jogszabályok szerint a szerződés érvényességéhez az írásbeli forma kötelező, amit célszerű két tanú aláírásával is megerősíteni.
Kötelező tartalmi elemek
A lakásbérleti szerződés legfontosabb részei közé tartozik a felek pontos megjelölése, személyes adataik rögzítése, valamint az ingatlan egyértelmű azonosítása. Elengedhetetlen a bérleti díj összegének és a fizetés módjának meghatározása, illetve a rezsiköltségek viselésének tisztázása. Különös figyelmet kell fordítani a kaució összegére és felhasználási feltételeire, amely általában nem haladhatja meg a havi bérleti díj háromszorosát.
Időtartam és felmondás
A felek szabadon dönthetnek arról, hogy határozott vagy határozatlan időre kötik-e meg a lakásbérleti szerződést. A határozott idejű szerződés általában nagyobb biztonságot jelent a bérbeadó számára, mivel azt rendes felmondással nem lehet megszüntetni a lejárat előtt. A határozatlan idejű szerződésnél viszont mindkét fél élhet a rendes felmondás jogával, amelyet a hónap 15. napjáig lehet közölni a következő hónap végére.
Jogok és kötelezettségek
A bérlő köteles az ingatlant rendeltetésszerűen használni és a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A bérbeadó felelőssége az ingatlan megfelelő műszaki állapotának biztosítása és a bérlő zavartalan használatának garantálása. Célszerű már a beköltözéskor dokumentálni az ingatlan állapotát és a berendezési tárgyak listáját, megelőzve ezzel a későbbi vitákat.
Társasház alapítás folyamata és szabályai
Az alapítás jogi háttere
A sikeres társasház alapítás folyamata több lépésből álló, összetett jogi eljárás, amely szakértelmet és precizitást igényel. Az alapítás feltétele, hogy az ingatlanban legalább két önálló, műszakilag megosztott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség legyen kialakítható. A tulajdonostársak közös elhatározása szükséges az alapításhoz, amit közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Szükséges dokumentumok
A társasház alapítás során számos dokumentumra van szükség. Ezek közé tartozik az ingatlan hivatalos tulajdoni lapja, a társasházi alaprajz, amely részletesen tartalmazza a közös és külön tulajdoni részeket, valamint azok pontos alapterületét. Elengedhetetlen az építési és használatbavételi engedély, illetve az épületfeltüntetési vázrajz is. Az alapító okiratban meg kell határozni a tulajdonosok tulajdoni hányadát és a közös név mellett a társasház pontos megjelölését.
Az alapító okirat jelentősége
A társasház alapítás egyik kulcsfontosságú dokumentuma az alapító okirat, amelynek szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie. Az okiratban részletesen szabályozni kell a külön tulajdonba kerülő ingatlanrészeket, a közös tulajdon elemeit és a tulajdonosi jogviszonyokat. Az alapító okirat aláírását követően 60 napon belül kötelező megtartani az alakuló közgyűlést, ahol a tulajdonosok megválasztják a közös képviselőt és elfogadják a szervezeti és működési szabályzatot.
Ingatlan-nyilvántartási eljárás
A társasház alapítás folyamata az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel válik teljessé. A földhivatali eljárás során az alapító okiratot és minden szükséges mellékletet be kell nyújtani. A bejegyzést követően jön létre jogilag a társasház, és ekkor válnak külön tulajdonná az egyes lakások és helyiségek. A földhivatali ügyintézés szakszerű lebonyolítása érdekében célszerű ügyvédi közreműködést igénybe venni.
