A kognitív disszonancia keltése egy szándékos manipuláció. A médiában etikai és jogi szempontból is problémás. Például, ha valaki bizonyíthatóan szándékosan ferdíti el egy cikk tartalmát, az hamis hírek terjesztésének vagy akár rágalmazásnak minősülhet.
Elemezzük egy kicsit a témát az online média szempontjából…
Hogyan működik a technika?
- Főcím vs. tartalom eltérése: Az olvasók többsége a főcím alapján ítéli meg a cikket, és csak kevesen olvassák végig a teljes szöveget figyelmesen. Egy szándékosan helytelen vagy félrevezető részlet elhelyezése a szövegben kevesebb ellenőrzés mellett átcsúszhat, miközben a főcím korrekt marad, így elkerülhető a nyílt kritika.
- Kulcsszavak megváltoztatása: Egy-egy szó cseréjével a jelentés teljesen átfordítható, például:
- Eredeti: „A városvezetés új iskolákat épít.”
- Manipulált: „A városvezetés nem épít új iskolákat.” Ez apró „elírásnak” tűnhet, de a szöveg szándékosan téves információt ad át.
- Tudatalatti hatás: Az olvasók többsége hajlamos az „elírásokat” nem tudatosan feldolgozni, és ezek az apró eltérések képesek megingatni a korábbi véleményt vagy félrevezetni az olvasót. Ezt gyakran „szórványos kétely generálásának” nevezik.
- Szándékos „kijavítás” később: Gyakori trükk, hogy a félrevezető tartalommal elérik az elsődleges hatást (pl. megosztások, reakciók), majd egy későbbi frissítésben „kijavítják” a hibát, ezzel minimalizálva a felelősséget.
Miért hatásos?
- Az olvasók túlnyomó többsége nem ellenőrzi az eredeti forrást, és megbízik az adott média hitelességében.
- A tudatalattira hatva befolyásolhatja a véleményeket anélkül, hogy az olvasó tudatosan észrevenné a manipulációt.
Példák a gyakorlatban:
1., Híradás politikai témában: Egy adott politikusról szóló eredeti idézet szándékosan kiegészül negatív felhangokkal vagy elírásokkal, amelyek pont az ellenkezőjét sugalmazzák. Cikkünk megjelenés napján egy élő példa:
(A cikk hivatkozik egy másik online médiára, ahol – megtekintve az eredeti cikket – jól jelenik meg a tartalom. A „kifotózott” cikkrészletet figyelni fogjuk, és amikor a szándékos kijavítás megtörténik, frissítünk.)
Update/frissítés 2024.11.24 – 12:03
Javításra került a szöveg, ahogy az lentebb is látszódik:
2. Marketing vagy PR cikkek: Egy termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban elrejtett negatív konnotációk kelthetnek bizonytalanságot a vásárlókban.
Ez törvényes?
A szándékos manipuláció a médiában etikai és jogi szempontból is problémás. Például, ha valaki bizonyíthatóan szándékosan ferdíti el egy cikk tartalmát, az hamis hírek terjesztésének vagy akár rágalmazásnak minősülhet.
Hogyan lehet felismerni és védekezni?
- Forrásellenőrzés: Mindig nézd meg az eredeti cikket vagy hírt.
- Több forrásból tájékozódás: Hasonlítsd össze az azonos híreket különböző médiumokban.
- Nyelvi finomságok elemzése: Keresd a kulcsszó-eltéréseket vagy a félrevezető szóhasználatot.
Ez a manipulációs módszer sajnos gyakran előfordul az online térben, főleg a gyenge vagy etikátlan szerkesztési gyakorlatok miatt.
