A „kötött” kifejezés egy olyan folyamatból származik, amelyben a fonalat összekötik vagy csomózzák.
Minden egymást követő hurkot összekötnek az előzővel, majd egy új öltést dolgoznak, amely a felfüggesztett öltéseket a helyükre rögzíti, és egy lapos, egydimenziós szövetlapot hoz létre. A kötött szövet pamutból vagy más szálakból készül. Az így kapott szövet rugalmas, légáteresztő és kényelmes viselet.
Míg a szövők folyamatos fonalat használnak, a kötőfonal kanyargós utat követ, amely szimmetrikus hurkokat alkot. A kötött kelmék rugalmasabbak, mint a szövöttek, így ötször jobban nyúlnak, mint a szövött kelmék. Ez a rugalmasság teszi őket kívánatossá az olyan ruhadarabok, például pulóverek és nadrágok számára, amelyeket sok éven át lehet viselni anélkül, hogy elveszítenék alakjukat.
A kötés folyamata már az 5. században elkezdődött a Közel-Keleten, és később a gyapjúkereskedők hozták Európába. A pamutszálakból készült korai egyiptomi kötött ruhadarabokon arab áldások és szimbólumok szerepeltek, amelyekkel a balszerencsét akarták elhárítani. A XIV. századra a kötött textíliákat a halászok használták ruházkodásra, beleértve a pulóvereket is. Végül a kötőgépeket a felsőbb osztály számára készült harisnyaneműk gyártására kezdték használni.
A kötés folyamata az egyes szövettípusoknál eltérő.
A kötött kelmék a felhasznált öltésektől függően különböző textúrájúak. A lapos harisnyakötésnél például az öltés csak kötésekből és bordűrökből áll. Más kötött kelmék más, bonyolultabb textúrájúak, például bordázott vagy hullámos anyagok. Ugyanezt az alaptechnikát használják pulóverek és nadrágok kötéséhez.
A kötött szövetnek két fő típusa van: láncfonalas kötés és vetülékfonalas kötés.
A lánckötésnél a hurkokat függőlegesen, a vetülékkötésnél pedig vízszintesen elhelyezkedő bordákkal és sávokkal készülnek a szövetek. Mindkét módszerrel hihetetlenül rugalmas szövetet állítanak elő. Ideálisak sportruházathoz és aktív ruházathoz. A láncfonalas kötés jó példája az ujjatlan pulóver.
Ha kíváncsi, mi a különbség a két szövet között, könnyen meg tudja állapítani, hogy melyik melyik. A kötött anyag könnyen nyúlik a szélesség mentén, de gyűrődést tart, ha túlságosan megnyúlik. Ezzel szemben a szőtt anyag a szélesség mentén alig vagy egyáltalán nem enged, a hosszában viszont valamivel jobban enged.
A stretch kötött anyagok latexszel vagy spandexszel kevert szálakból készülnek. Ezek akár 76 százalékban is nyúlnak, és visszanyerhetik eredeti méreteiket. A stretch kötött anyagok kiválóan alkalmasak bodykhoz, fürdőruhákhoz és trikókhoz. A stretch kötött anyagok különböznek az otthon készítettektől, ahol az ember kézből köti az anyagot. A kétféle szövet között sok különbség van, de van néhány közös jellemző, amely megkülönbözteti a kettőt.
Szerző: 1000textil.hu
