A segítő pályák választása gyakran hivatástudatból és mások iránti elkötelezettségből fakad. Ennek ellenére ezekhez a szakmákhoz társulhat egy különös pszichológiai jelenség, amelyet Helfer-szindrómának nevezünk.
Az 1970-es években Wolfgang Schmidbauer által bemutatott jelenség az olyan segítő foglalkozású embereknél fordulhat elő, mint például orvosok, ápolók vagy tanárok. Vajon mi az oka annak, hogy a segítés iránti vágyuk gyakran nem kizárólag önzetlenségből fakad?
Miért lehet kockázatos a Helfer-szindróma?
A Helfer-szindróma gyakran gyermekkorban gyökerezik. A pszichológiai kutatások szerint a korai elutasítás vagy a szeretet hiánya maradandó érzelmi traumákat okozhat. Ezek az élmények hosszú távon befolyásolhatják a felnőttkori magatartást. Az így érintett egyének gyakran azért nyújtanak túlzott segítséget másoknak, hogy saját belső fájdalmukat enyhítsék, vagy hogy eltereljék róla a figyelmet.
A munkahelyi problémák és a kiégés valós veszélyt jelent a segítő szakmákban dolgozók számára. Számukra különösen fontos figyelmet fordítani saját határaikra, hiszen a segítő attitűd gyakran a legalapvetőbb szükségleteik háttérbe szorítása révén érvényesül. Ezt a folyamatos önfeláldozást hosszú távon kimerítő állapot, kiégés követheti.
A segítségnyújtás különféle árnyalatai
Fontos tudni, hogy különbség van az érett és éretlen segítés között. Az éretlen segítő személy saját bizonytalan önértékelését kompenzálja azzal, hogy segítséget nyújt. Fél a közelségtől, és nem mer szembenézni valódi érzelmeivel. Az érett segítő ezzel szemben képes egyenrangú kapcsolatot létrehozni, miközben saját érzelmi szükségleteit is figyelembe veszi. Így a segítségnyújtás nemcsak mások számára, hanem önmagának is hasznossá válik.
Bár legtöbben azt gondolnák, hogy a segítő szakmák képviselői az érintettek, valójában bárki veszélyben lehet, aki túlzottan próbál megfelelni mások elvárásainak és saját nehézségeit mások segítésével próbálja feldolgozni. Az önismereti folyamat során a pszichológusok segíthetnek felismerni és kezelni a jelenséget, hogy a segítő ne váljon áldozatává saját jó szándékainak.
A Helfer-szindróma különböző megjelenési formái
A Helfer-szindrómának különféle megnyilvánulási formái vannak. Az egyik ilyen a „foglalkozás áldozata”, akinek egész élete munka köré épül, és folyamatosan feláldozza saját vágyait másokért. A „kényszeres szétválasztók” a munkájukat és magánéletüket különválasztják, de otthon sebezhetővé válnak.
A perfekcionisták mind szakmai, mind magánéletükben a tökéletességre törekszenek, gyakran túlságosan magasra állítva a mércét. Végül ott vannak a „kalózok”, akik a segítést arra használják, hogy pótolják az érzelmi intimitás hiányát az életükben, elkerülve a valódi elköteleződést.
Az OnlinePszichológus szakemberei segítenek működésük mögött rejlő pszichológiai mintázatok feltérképezésében azoknak, akik ilyen jellegű problémákkal küzdenek. Az online konzultációk alkalmával lehetőség nyílik a személyes fejlődésre és a belső egyensúly helyreállítására, azáltal, hogy megérthetjük esetünkben, mi áll a túlzott segítőkészség hátterében. Az egészséges egyensúly megtalálása segíthet abban, hogy a segítés valóban mindkét fél számára legyen hasznos és fenntartható.
