Kiváló útmutatót kaptunk a velünk élő mérgező emberekhez
Biztos Önnel is megtörtént már, hogy valaki jelenlétében egész egyszerűen kellemetlenül érzi magát. Lehúzza, elkedvetleníti, akár nyíltan meg is alázza az illető – bár sokszor meg sem tudjuk fogalmazni, mi lehet ennek a valódi oka.
Az ilyen alakokat egymás közt gyakran csak úgy jellemezzük: ő egy igazán mérgező ember. De vajon hogyan kezeljük a pszichopata, nárcisztikus és egyéb mérgező személyiségű embertársainkat, akár a párkapcsolatban, a családban vagy a munkahelyen vagyunk kénytelenek együttélni velük? És ami még fontosabb, hogyan léphetünk ki az érzelmi bántalmazás ördögi köréből?
Jason Mackenzie “Kézikönyv a mérgező emberekhez” című kötete már csak azért is izgalmas, mert egyidejűleg a szerző két, egymást kiegészítő művét tárja az olvasók elé: tartalmazza a “Pszichopata-mentesen” és az “Újra teljesen” című könyvek anyagát is.
A szerző maga is többezer bántalmazás-túlélővel dolgozott szerte a világon, így óriási mennyiségű tapasztalatot gyűjtött össze. Nem csupán ezt adja át az olvasónak ebben a két kötetben: abban is segít, hogy megértsük a bántalmazott személyt, felismerjük az ilyen kapcsolatot és megtaljunk kilépni belőle.
A “Kézikönyv a mérgező emberekhez” eszköztárat ad az olvasó kezébe ahhoz, hogy felvegye a kesztyűt az ilyen emberekkel szemben, sőt, szorongásmentesen kerüljön még a legmérgezőbb helyzetekből is. A legfontosabb, amit a szerző az olvasónak ígér, hogy “soha többé nem kell bábunak lenned egy pszichopata elmejátékában!”
Kigyógyulhatunk az érzelmi bántalmazásból
A könyvhöz nem más, mint a nagy hírű pszichiáter, a nárcizmus hazai szakértője, Dr. Bánki György írt tanulságos előszót.
“Vannak emberek, akik mintha egymástól lesnék el a destruktív lélektani technikákat. Mintha létezne egy virágzó, nemzetközi diplomákat osztó központ, a “Bántalmazók Mesterkurzusa” – világít rá, mennyire elterjedtek a pszichopaták a hétköznapjainkban. Majd így folytatja:
“Az ott végzettek arra szakosodnak, hogy számukra vonzó, magas presztízsű, mutatós, erős, derűs, megfelelni vágyó, empatikus embereket, vagy meghódítható, várakozással teli, jobb sorsra érdemes közösségeket hálózzanak be (…) mert mohók, üresek, és rettentően irigyek az olyan jó dolgokra, amik belőlük hiányoznak.”
Dr. Bánki hozzáteszi: Mackenzie, a könyv szerzője arra helyezi a hangsúlyt, hogyan találhatunk ki ebből a labirintusból. Nem akar megúszni semmit, vállalja azt is, ha nem népszerű dolgokat közöl. Folyamatosan törekszik az egyre mélyebb önreflexióra és közben a dologtól felvett lehető legkedvezőbb távolságra is. Ennek értékességét pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni – állítja a szakember.